DreamWorks. Spielberg, Geffen és Katzenberg. Három név, amely megalapozta sok-sok sikerfilm elkészülésének lehetőségét. Bár ahogyan az idő telt, múlt - úgy vált ketté szépen a filmes és az animációs részleg, bár ugyanazon a néven fut a két stúdió. Minket most a DreamWorks animációs osztálya érdekel, nekik köszönhetjük az 1998-as Chipkatonák, Z, a hangya, Egyiptom hercege meséket - csak, hogy a 2000 előtti példákat is bemutassam -, majd 2000 után jött a Csibefutam, a Shrek sorozat, a Cápamese, Kung-fu Panda, Madagaszkár és még sorolhatnám. Az animációkkal foglalkozó szakemberek egy bizonyos idő eltelte után már tudták szállítani a kasszáknál is és a nézőknél is egyaránt sikerre várományos alkotásokat, majd ahogy teltek az évek, elérkeztünk 2010-hez, ahol valami új útra léptek. Az Így neveld a sárkányodat első része hatalmas siker volt, mindenki szerette, annak ellenére, hogy többnyire sablonokból építkezett - itt már merészebben használták a drámát és a különböző filmes elemeket, amely azt eredményezte, hogy egyszerre vált képessé arra, hogy egyrészt mindenkihez szóljon az adott mű, másrészt pedig arra, hogy úgy szórakoztasson, hogy bárki számára pozitívan értékelhető következmények magvát hintse el az egyénben, amelyet később bátran öntözhetnek majd az alkotók, további részekkel, a (helyesen) levont tanulságok által.
Egyszerre képes a tanmese vonalon és a karakterfejlődés szintjein úgy lépkedni ezen alkotás, hogy az egy pillanatra se térjen le a helyes útról. Ugye az első részben megismertük a falut, ahol a történet játszódik, az alap karaktereket, a hozzájuk kapcsolható viszonyrendszert és a sárkányokat is. A meghatározó cselekmény-hátteret a sárkányok-Hablaty-viking falu népe háromszög adta, amelynek itt nem írnám le, hogy mi is lett a vége, hátha még valaki nem látta. Azt meg is kérném, hogy sürgősen pótolja, ugyanis az elkövetkezőkben az első részre nézve SPOILERekkel találkozhatunk.
Szóval a második rész története ott folytatódik, ahol az első véget ért - ám eltelt majdnem 5 év. Ezalatt a falu népe összecsiszolódott, megváltozott a sárkányok megítélése és egy, mindenki javára váló kapcsolat alakult ki a vikingek és a sárkányok között. Hablaty felcseperedett - legalábbis öt évvel idősebb lett, erősebb nem -, és járja az ismeretlent hű szárnyasával, Fogatlannal. Szóval a helyzet megváltozott, Hibbant-sziget lakói a sárkányokkal együtt élnek, munkára, szórakozásra, háziállatként használják őket, cserébe persze menedéket nyújtanak nekik, ételt és rengeteg törődést. A sárkányok segítségével újabbnál újabb területeket fedezhetnek fel, ebben nagy szerepe van Hablatynak és kedvesének, Astridnak is. Pléhpofa próbálja fiát felkészíteni a falu vezetésére, Bélhangos továbbra is a vasat üti, a többi fiatal pedig versenyekkel és szórakozással múlatja az időt. Egy nap azonban Hablaty és Astrid egy másik csoportra bukkan, akik történetesen a sárkányokra vadásznak, ők a félelmetes Drákó Vérdung alkalmazásában állnak, akinek feltett szándéka, hogy saját akarata alá hajtsa a környék összes sárkányát, s segítségükkel a világ ura legyen. Ő is rengeteget tud a sárkányokról, így Hablaty és népe egy új és mindennél erősebb ellenféllel találja szemben magát. De felveszik a kesztyűt kedvenceik és a saját népük jövője érdekében, s a kiélezett harc során olyan személy is melléjük szegődik, akire a legkevésbé sem számítottak Pléhpofáék...
A mesével kapcsolatban azt kell mondanom, fantasztikus. Ezzel nem árultam el semmi újdonságot, hiszen egy szó nem elég a jellemzésére, nézzük is, hogy mitől ilyen jó, mivel is érdemli ki ezt a jelzőt.
A legfontosabb négy összetevő olyan egészséges összhangját vonultatja fel ezen alkotás, amely a "szinte tökéletes" plecsnit is eredményezheti. Ezen négy alkotóelem a következő: dráma, humor, részletgazdagság és igényesség. Vegyük át az összeset, szépen sorjában.
A dráma vonalon sokkal erősebb a második rész az elsőnél, amelyet különböző filmes eszközökkel feszítenek egészen a legvégsőkig. Ezt úgy kell elképzelni, hogy humoros és szívmelengető történettel alábástyázzák a cselekmény-részletet, majd beültetik a drámai eredményt kölcsönző helyzetbe és levonják a következtetést az első és második egység összegéből, amely megszüli az érzelmileg teljesen átitatott, ám kellően drámai képkockákat.
A humor egysége egy animációs filmnél hihetetlenül fontos, itt a karakterek - legyen az emberi vagy állati - olyan összhangot képeznek, amely a közöttük lévő különbségekből fakadó humorforrást kihasználva hoznak eredményt. Természetesen mindenki másképpen reagál a viccekre, így ezzel kapcsolatban azt mondhatom el, hogy a legapróbb elemeiben is mosolyt képes húzni az ember arcára az Így neveld a sárkányodat 2. - lásd bárányok, a sárkányok tettei, reakciói, vagy az emberi karakterek egysorosai.
A részletgazdagság - ezt érthetjük mind a karakterek ábrázolására, a történet vezetésére és a látványvilágra is. A karakterek az első részből "átköltöztek", őket már ismerjük, míg egy pár újat is kapunk, megfelelően alátámasztott háttérrel, háttértörténettel és átérezhető motivációval - legyen az jó, vagy akár rossz célzatú. A történet vezetése folyamatosan újdonságokat tár elénk, egy pillanatig sem unatkozhatunk, új környezet, új sárkányok, új fordulatok jellemzik a folyamatosan változó és alakuló viking-világot. Nincs olyan 5-6 perc, amikor ugyanarról a pontról látnánk képeket, de ha 5 percnél mégis többet mutatnak egy területet, akkor ott lép életbe az új karakter szerepe, amellyel még nem találkoztunk. A látványra sem lehet panaszunk, a "világok" látványosak, részletesek, a legapróbb vízcsepptől kezdve a legnagyobb hegyekig, sárkányokig - minden varázslatosan megrajzolt és mindennek van érezhető súlya, mérete, ereje. Egy szónak is száz a vége: folyamatosan változó, a cselekményt abszolút építő és az igényeinket is kielégítő menetben zajlik itt minden.
Az utolsó egység pedig az igényesség. Ez a mese a drámát, a humort és a részletgazdagságot nagyon minőségien, az elvárásokat könnyedén megugróan és bámulatosan hozza. Igényesség alatt mit is érthetünk? Mindenkiben van egy bizonyos mérce, amelynek meg kell felelni. Aztán mindannyiunkban van egy másodlagos mérce, amelyet elvárásnak nevezhetünk, ez elérhető, adott esetben meg is dönthető. És a legfontosabb: önmagunkkal, a környezettel és a kettő összhangjával szemben támasztott vágyak, elgondolások, elvárások összessége. Na ez az igényesség megvalósulásának terepe, a filmes szempontokat figyelembe véve. A kapott élményt kiváltó minőségi, minősíthető mozi-inger.
Ezen négy alapösszetevőnek teljes mértékben megfelelő alkotás lett az Így neveld a sárkányodat 2. A látványvilág olyan szinten pontos, hogy az 5 év változás is meglátszik az összes karakteren, azok kidolgozottságán, sőt - még a jellemén is. A fekete itt fekete, a fehér az fehér, a 3D nyújtotta kép pedig zseniális. Több helyen igencsak kellett - bár nem szeretnék spoilerezni, de meg kell említenem -, lásd a sárkányok etetésénél, a harc során, vagy éppen a "titokzatos, új világban". Azt hiszem ezzel még nem árultam el semmit. Szóval színkavalkád, de okosan, igényesen - ez magasan túlszárnyalta az elvárásaimat. A szinkron is tökéletes volt, bár már az első részben nagyjából megszokhattuk az alap szereplők hangjait. A gonosz Drákó Vérdung megkapta Király Attila hangját, amit nem kell nagyon ecsetelnem - tud piszok mély és félelmetes lenni, ahogy itt is az. Ugye amellett se menjünk el, hogy a magyar animációs szinkron szinte mindig betalál - ahogy itt is.
Azt kell, hogy mondjam, dráma szekcióban erősödött az első részhez képest, ebben a részben azért helyet kap pár súlyosabb mozzanat. Az apa-fia dráma a tetőfokára hág, új arcok is belépnek a képbe, akik egyengetik a komolyság-faktor mértékét. Nem feltétlenül gyermekeknek készült ez, úgy gondolom. Természetesen csodaszép a táj, igazi "mesebeli" - a sárkányok imádnivalóak, viccesek a dialógusok és egysorosak is, de mégis azt kell mondanom, az érzelmek terepe lett ez a film, amelyet egy fiatalabb korosztály még nem feltétlenül él meg úgy, hogy úgy "érződjön" a film, ahogy azt eredeti célja és hatása megkívánja. Elválasztható második részt kaptunk, értem ezalatt, hogy az első rész és ez nem feltétlenül tökéletes folytatás, hanem inkább egy újabb mese, egy újabb történet, amelynek szívből örülök. Ez is egy "tipikus" folytatás, nagyobb, szebb, erősebb - családközpontú, de hiába a megszokott elemek, ha hat. Igen, nagyon hatásos kis mozi lett az Így neveld a sárkányodat 2. A karakterfejlődés nagyszerűen ábrázolt, iránymutató, drámai vonala és szerkezete sötétebb tónusú, melynek eszközét olykor nem is azok nyújtják, akikre gondolnánk... És ez kérem szépen legyen is a végszó, mindenféle spoiler nélkül annyit mondhatok el erről a meséről, így a zárás gyanánt: iránymutató! De még mennyire!
A DreamWorks odatette. Valahogy úgy képzeltem el a folytatást, hogy lezavarnak majd valamilyen kitalált történetet, amelynek megfelelnek a szereplők és a végén mindenki boldogan a naplementébe lovagol. Vagy sárkányol, nem is tudom. De szerencsére nem így lett! Sőt, a film valami fantasztikus, nagyon erős dráma, egy csipetnyi, jó időben és jó mennyiségben elhintett humorral, olykor mosolyt az arcunkra csaló, olykor karfába kapaszkodós hatást kiváltó látványvilággal.
Az Így neveld a sárkányodat 2 nagyon tetszett, nagyon várom a 2016-os harmadik részt, és van egy olyan érzésem, hogy abban sem fogunk csalódni. Hogy feljebb tudják emelni a minőséget ennél? Azt nem tudhatom, csak remélem, viszont abban biztos vagyok, hogy nagyon régen volt ennyire helyén az összes összetevő, egyetlen alkotásban: a játékidő engedte a folyamatosságot és fenntartotta az érdeklődést, a zenék kiválóak voltak, a hangok szintúgy...Mondtam én erről a meséről rosszat? Nem? Na, ez nem véletlen...
85%
