Ahol a filmek jól érzik magukat

2:30

A majmok bolygója - Forradalom / Dawn of the Planet of the Apes (2014)

2015. szeptember 11. - kettoharminc

Filmünk az első rész utáni közvetlen folytatás, azzal azt hiszem nem árulok el nagy titkot, ha elmondom, Caesar és a majmok öntudatra ébredése volt felvezetve az első részben. Itt már a majmok az urak, sokkal jobban tudnak alkalmazkodni az élethez, rendszerezett és átlátható társadalomban élnek. Eltelt tíz év a szuperintelligens majmok megjelenése után, s jelen filmünk itt veszi fel a szálakat - Caesar a vezetőjük, a majmok világa egységes. Az emberiség nem pusztult ki teljesen, kisebb túlélő csoportok vannak ugyan, ám csak átmeneti békét kötöttek a majmokkal. De ezt nem minden ember kezeli egyenlően, ezért egy-egy túlkapás vagy meggondolatlan tett átrendezheti az erőviszonyokat, ezzel szembefordítva egymással az embereket és az emberszabásúakat - a végeredmény pedig szinte megjósolhatatlan következményekkel járhat, ugyanis a csapat vezérét pótolhatatlan veszteség érte, s számára csak egyetlen dolog fontos: vigyázni azokra, akik megmaradtak neki...

A történet egyáltalán nincs túlbonyolítva, az alapszituációnak egy generátor ágyaz meg, és persze természetesen az emberek és a majmok hirtelen, feszültségekkel teli találkozása. Ám a helyzet az, hogy ebből képes a rendező kibontani egy olyan konfliktust, amely átívelő és kitart, sőt még erős is. Az emberség, valamint annak ellentéte, az embertelenség témája, valamint megjelenése erős hátteret nyújt minden egyes jelenetnek, hiszen nem csak egyszerűen az a tét, hogy ki élheti túl, hanem az is, hogy hogyan. Az eszköz, mely szerint lassan építik fel a néző által is már ismert konfliktus véglecsengését, nagyon hatásos tud lenni, ha jól használják - márpedig itt tökéletesen kiaknázták a lehetőségeket. Ehhez hozzáadódik a szemszög, a láttatás kulcsa, amely a majmok oldalára billenti a nézőt - holott az emberek is legalább olyan hibákat követnek el, mint ők, de valahogy mégis a majmok válnak, válhatnak számunkra szimpatikusabbá.

m1.jpg

Többször is láthattunk már ember-állat kapcsolaton alapuló filmet, viszont ez sem tér el sokban azoktól. Persze konkrét példát nem szeretnék hozni, butaság lenne bármelyikkel is szembeállítanom, ám a tény, hogy ez is egy ilyen film, előrevetíti a végeredményt, talán idejekorán. És ez sajnos így is történik. A film elején ugye a majmok társadalmát ismerhetjük meg, azt, hogy hogyan vadásznak, kik-milyen kapcsolatban vannak és persze az éles helyzetekbe is bepillanthatunk, amelyben kiderül, hogy kié az utolsó szó, vagy ki éppen az erő és nem az ész eszközének hordozója - persze képletesen. Érdekes kérdést vet fel az, amikor az emberek véletlenül a majmok felségterületére lépnek - persze nem szeretnék elárulni semmit, sőt még az erőviszonyok elbillenésének irányát sem fogom elkotyogni, ám annyit elmondhatok, hogy a kiváltott hatás ellenhatásai sokszor túlzóak és meggondolatlanok, s itt ugye az a kérdés, hogy ki tudja jobban használni az eszét.

Az emberi és a majom jellem berendezkedése és reakciói összemosódnak, nem tudni, hogy kinek az oldalára kellene állni. A film nézése közben egyszer arra gondoltam, hogy a majmok helyesen cselekednek egy bizonyos tett során, másszor pedig az jutott eszembe, hogy túlzóak és az emberi mozzanatokat nem jól reagálják le, pontosan ezzel szítva a hangulatot. Ugye ez azt eredményezi - mint fent is említettem -, hogy nem igazán tud újat mondani, s a feltehető végkifejletet már szinte érezzük a bőrünkön - s ezt pontosan a fantasztikusan megalkotott látványvilág tolja mindig picit tovább. Végeredményében tehát nem unatkozhatunk a film nézése során, bár ez nem jelentené egyenesen azt is, hogy izgalmas, de mégis az. A tökéletesen elhelyezett morzsák majmok/emberek általi "felcsipegetése" visz minket is előre, a lenyűgöző hatást pedig a már említett aprólékosság és hangulatfokozás adja. Na és persze a látvány.

A látványnak ennél a filmnél viszont több olvasata, nézőpontja van. Kezdve azzal, hogy nem pusztán cgi baromkodás az egész - már bocsánat -, hanem a majmokat hús-vér emberek, s az ő színészi játékuk alkotta meg, majd digitális utómunkával varázsolták rájuk a majmok külsejét. Andy Serkis ebben zseniális, ő játssza ugye Caesar-t, s szinte minden pillanatban úgy néztem ezt a majmot a vásznon, hogy tudtam, a digitális technika alatt egy ember színészkedik, s teszi ezt immár sokadszor zseniálisan. A hangok, a testtartás, az erő - mind, mind érezhető és a legbelsőnkig hatol. Tehát az így megalkotott majmok végett létrejön a nézőben némi tartás, némi ösztön, hogy bizony jobb, ha távol tartjuk magunkat tőlük - természetesen ebben az esetben is képletesen. A többi majom "alatt" is ember lapul, Toby Kebbell valósítja meg Koba-t, vagy éppen Terry Notary Rocket-ot, és teszik tényleg kiválóan. Az emberi szereplők is egész jók, bár számomra picit idegen volt ebben a környezetben Jason Clarke (Malcolm), ugyanis egyszer-kétszer ingadozott a hitelessége, legalábbis én úgy éreztem. Gary Oldman (Dreyfus) hozza a kötelezőt, az ex-rendőrt, aki az embek élén állt, a többiek pedig hozzájuk asszisztáltak. Tényleg bárki helyettesíthetett volna bárkit, a fent felsoroltakon kívül. A színészi játékot tehát a brutális tökéletességre csiszolt technikai megoldások teszik emlékezetessé, s a történet vezetése pedig - a sok tanulságnak és elgondolkodtató egységének köszönhetően egyenesen ível felfelé, egészen a katarzisig, a film végéig.

Az emberi szereplők laposak, de talán azért érzem ezt így, mert a majmok nagyon erős, nagyon pontosan, precízen megírt jellemzőkkel és személyiséggel rendelkeznek. Akit ez zavar, az bizony nagyon is észre fogja venni, hiszen erős a kontraszt, a szereplők nem mutatnak valami jól, ha összehasonlítjuk. Ha. Ehhez még hozzátartozik a majmok társalgása, a jelbeszéd, a hangok és a levegővétel játékának egyvelege, ami mind arra enged következtetni, hogy titkon már eldöntötték helyettünk, hogy kinek is szurkoljunk.

m2.jpg

Az ember és a majmok közötti konfliktus erős alapokon nyugszik, mindkét fél tesz hozzá, de leginkább csak az egyik fél vesz el belőle - ez maradjon titok. Annyit viszont elmondhatok, hogy gyönyörűen megalkotott képek és nagyszerű hangzás vár minket, ha megtekintjük a filmet, amely a 3D technológiát nagyon jól kihasználja. A szinkronhangokról most jót vagy semmit, ezért inkább csendben pötyögök tovább. Az akciójelenetek jól koreografáltak, látványosak, tehát kapunk az arcunkba egy jó adag drámát, szinte zéró humort - nem is kellene ide, ne aggódjatok -, valamint még nagyobb adag majom hordát. Akik nagyon jó fegyverfogatók. És jól lovagolnak. Rendben, összegezzünk...

Sajnos a majmok kevés embert mozgatnak meg, pedig tényleg érdemes megtekinteni ezt a filmet, hiszen kapunk nagyszerű majombőrbe bújt színészi játékot, nagyszerű látványvilágot - nem hivalkodót, egyszerűt és nagyszerűt. Az emberi szereplők nem túlzottan erősek, Gary Oldman és Jason Clarke szerepel inkább, de ők sem olyan erőteljesek, mint amennyire elvárná tőlük az ember. Andy Serkis egy zseni - többször nem írom le, megígérem -, szóval miatta érdemes megtekintenünk, mire is képes az ember, ha egy állatot kell eljátszania.

A Majmok bolygója - Forradalom a maga nemében nagyszerű film, ám picit elhúz egy oldalra, de jól használja ki az apróbb bakikat. A forgatókönyvi munka, nem beszélve a rendezőiről - nagyjából kétszer olyan jó lett, mint az első résznél, tehát az apróbb lyukakat betömködték, de ilyenkor keletkeznek ám újabbak is.

Nyári bombának indult, nagyot is tarolt véleményem szerint, hiszen a majmok társadalmának ilyen jellegű bemutatása, valamint ilyen mértékű és mélységű érzelmekkel, valamint azok megnyilatkoztatásának eszközhasználatával a tökéletességre emelte a karakterkihasználás egységét. Jön majd következő rész, arra buzdítok mindenkit, hogy adjatok ennek a filmnek egy esélyt, én is megtettem - és kellemesen csalódtam. Puszta vizsgálat célján ültem be rá, ám elragadott a maga szerethető és alaposan megmunkált varázsa. És ezért szeretek én moziba járni - a meglepetésekért.

84%

 

A film adatlapja elérhető itt.

A bejegyzés trackback címe:

https://kettoharminc.blog.hu/api/trackback/id/tr427777748

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása