Ahol a filmek jól érzik magukat

2:30

Agymanók - Inside Out (2015)

2015. július 19. - kettoharminc

Pete Docter (Szörny Rt., Fel!) és Ronaldo Del Carmen (Dug különleges feladata) gondoltak egyet és készítettek egy filmet az érzelmekről. Ez a Pixar háza táján egyáltalán nem nagy újdonság, meg úgy egyébként sem - az viszont megér egy főhajtást és tapsot, hogy az érzelmekről úgy készítettek egy nagyon okos mozit, hogy a főszereplői maguk az emóciók - tökéletesen elkülöníthető szerepekkel, jó sztorival és mély, elgondolkodtató, de mégis szórakoztató pillanatokkal kopogtatott be világszerte idősekhez és fiatalokhoz az Agymanók - és megtalálta a közönségét.

Rengeteg olyan filmet láttunk már, ahol az érzelmek valamilyen módon megjelennek, testet öltenek. Nagyon okos húzás volt a Pixar felől, hogy bevállalták az Agymanókat, hiszen véleményem szerint nem is feltétlenül a gyermekeknek készült  - de mégis. Igen, fura kettősség van a mondataimban, ám a film megtekintése közben, s már most bőven utána is úgy gondolom, hogy mindent összevetve, erre vártunk mi már régóta. Mi - akik tudjuk, hogy a főszereplő kislány min megy át, milyen külső hatások érik, és úgy egyébként is: túl vagyunk már azon az időszakon, amely apró lurkó énünktől kezdve egészen 12-14 éves korunkig tartott. Az Agymanók a Pixar 15. egész estés filmje, amellyel ismét elérték, hogy vastapssal köszönjük meg nekik, amit a moziért és a nézőkért tesznek.

a2.jpgPete Docter mondta, hogy ő maga is emlékszik arra, hogy kisgyermekként egyik pillanatról a másikra hirtelen rossz lett a kedve, valami megváltozott benne. Majd ugyanezt a saját lányán is megtapasztalhatta, az egyik nap még mosolygós és vidám teremtés az elkövetkezőkben már búskomor és mindent elutasító csöppség lett. Maga köré gyűjtötte azokat, akik hasonlóan átérzik és megfogják a dolgok lényegét, és megalkották az Agymanókat. Tinédzsernek lenni ugyebár nem egyszerű feladat, szinte percenként változik a hangulatunk - ahogyan a film főszereplőjének is. Riley csendes, ám tökéletes vidéki, kisvárosi élete egy szempillantás alatt megváltozik, amikor édesapja San Franciscóban kap munkát. Az eddig is megállás nélkül dolgozó érzelmek - Derű, Bánat, Harag, Undor és Majré - most még nagyobb fokozatba kapcsolnak, hiszen a Riley agyában található Fejhadiszálláson felpörögnek az események. Azon dolgoznak, hogy átvezessék a kislányt az élet apró és néha óriásinak látszó problémáin, akadályain, de olyan szinten halmozódnak az események, hogy a központban kitör a káosz. Az érzelmek összetűzésbe kerülnek, Derű és Bánat pedig soha nem látott kalandok árán kell, hogy megtalálják a problémák megoldását - amely egy eddig soha nem tapasztalt nehézségű feladat.

Hogy őszinte legyek, első nekifutásra féltem picit. Aztán olyan szinten berántott, hogy két pislogásnyi időnek tűnt az egész, és már véget is ért az Agymanók. Roppant fontos mozi, bár nem feltétlenül gyermekeknek való - inkább azoknak, akik nem tartózkodnak attól, hogy a talán már régen elfeledett emlékeiket előcsalogassák. Bevallom, a film megtekintése során megannyi régi történet jutott eszembe, amely olykor akár a könnycsatornákra is hatással volt - nem véletlenül. A történet bár egyszerűnek tűnik - az egyke gyerkőc összegyűjti fontos emlékeit, a család imádja, barátai vannak, sportol, majd egyik pillanatról a másikra apa munkája miatt el kell költözni és minden borul -, de mégis az érzelmek megkülönböztetett és hibátlan megjelenítése révén egy olyan logikus, szórakoztató és eddig absztraktként létező, de magyarázatra nem lelő jeleneteket kapunk, amitől élvezet nézni az Agymanók minden képkockáját. Hol találhatók az elfelejtett dolgok? Mik a meghatározó élményeink, amelyekből meríthetünk? Mi történik, ha változik a hangulatunk, ha fantáziálunk, ha vágyaink vannak? Mindenre logikus, érthető és korrekt választ kapunk, amely piszok nagy elégedettséggel tölt el. Minden a helyén van

a1.jpgA humor erős, az érzelmekre hat, komplex és végigjárja a fejünkben - vagyis gyermekkori énünk tudatában - játszódó gondolatokat, Derű, Bánat, Majré, Undor és Harag segítségével, akik roppant erősen és jó arányban adagolják nekünk az "a"-ból "b"-be tartó fontosabb mérföldköveket. Persze a fő szálat kísérő mellékhajtások is kimagaslóak, jó pár kikacsintás is megér egy mosolyt - például, amikor először pillanthatunk be Anya és Apa fejébe, vagy elég csak a végefőcím alatti jelenetsorra gondolni. A mélysége vélhetően nem ér el a gyermekekhez, de jól szórakozhatnak rajta, elraktározhat sok emlékképet a fejükben, amely később hasznukra válhat. Néha picit hiba csúszott a gépezetbe, egy-egy pillanatban kreatív túltengést véltem felfedezni a rendezői fél felől, amely kizökkentett - de egye fene, ez még talán belefért, bár azért rontott az összképen. Lehetett volna jobb, ám így is friss és erős az Agymanók. Hollywood végre - bár nem először, de ennyire erőteljesen talán még nem - tudatosítja egy mesén belül, hogy nem minden arany, ami fénylik, a bánatnak is megvan a maga helye, de ami a legfontosabb: az érzelmeket sikerült úgy bemutatni, hogy a személyiségünkben rejlő komplex folyamatokat szórakoztató, ám egyúttal rendkívül mélyen kibontakozó hatással is el tudja érni.

95%

 

A film adatlapja elérhető itt.

A bejegyzés trackback címe:

https://kettoharminc.blog.hu/api/trackback/id/tr677638876

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

FroG · http://smokingbarrels.blog.hu/ 2015.07.19. 13:19:06

Most egy jó nagyot fogok OFF-olni, de meg szeretném jegyezni, hogy szerintem jól tetted hogy elköltöztél a blog.hu felületére, sokkal több lehetőséget, bővebb repertoárt tartogat. Sok sikert itt is :D

kettoharminc 2015.07.19. 13:52:09

@FroG: Köszönöm szépen :) A filmek iránti szeretet hajt, úgyhogy továbbra sem a világ bekebelezése a cél, de tény - itt több a lehetőség, más a felület és bátrabban lehet kísérletezni. Kicsit nehéz volt elhagyni azt a sok bejegyzést, de archívumként tuti átcsücsül majd ide. Szóval - augusztustól újult erővel ;) :)

kettoharminc 2015.07.20. 19:18:43

@FroG: Erre nagyon ráéreztél, mert ebben a pillanatban küldtem el a sajtóakkreditációs lapot...magic :D