Ahol a filmek jól érzik magukat

2:30

Amerika kapitány - A Tél katonája - Captain America: The Winter Soldier (2014)

2015. augusztus 12. - kettoharminc

Az első rész nagyon vérszegény lett, nem volt túl jó debütálás, ám ez a rész...Na ez megmutatta, hogy hogyan kell egy fantasztikus képregény-adaptációt vászonra vinni, s úgy egyáltalán: hogyan is kell kinéznie, hogyan kell apró adagokban egységenként, de összességében nagyon nagyot robbannia. Ezzel nem árultam még el semmit, sőt - a film beszámolójában úgyis kitérek mindenre, már amennyire szabad, ám egy biztos: Amerika kapitány - A tél katonája belépett a legjobbak közé. Pont.

Nézzük a kötelező köröket. Az első rész rendezőjét szerencsére nem látjuk ennél a produkciónál, semmilyen szerepkörben. Ezt máris megköszönhetjük. A jelenlegi, második rész rendezői Anthony és Joe Russo, előbbi nevéhez pár szitkom rész köthető (többek között Happy Endings, Community), utóbbihoz pedig...tökéletesen ugyanazok. Igen, együtt dolgoznak, amely lehetne ám hátrány is, de ők előnyt kovácsoltak belőle. Az írók viszont nem változtak, ahogyan az első részt, ezt is Christopher Markus (Pain and Gain, mindhárom Narnia rész, Thor) és Stephen McFeely írta, aki Markus állandó partnere - már, ami az írást illeti, tehát ő is ugyanazon forgatókönyveket jegyzi. Összeszokott párosok tehát, jó kezekbe került a sorozat, ezen szekciótól már nem is kell/kellett tartani.

Steve Rogers az 1940-es években részt vett az USA különleges és titkos kísérletében, amely során igazi, amerikai hőst faragtak belőle. Azóta eltelt pár év, napjait Washingtonban tölti, próbál alkalmazkodni a modern világ mindennapjaihoz. Egy nap azonban riasztják őt és csapatát, mondván kalózok elfoglalták a S.H.I.E.L.D. hajóját, rajta egyik munkatársát, aki a terrorelhárítással és hírszerzéssel foglalkozik. A sztori alapja ez, ám nem ennyire egyszerű a helyzet, ez szinte az első lépés előtti aprócska mozzanat...Steve Rogers ismét bevetésre készül, feltűnik mellette Fekete Özvegy is, akit a Bosszúállók képkockáin láthattunk már. Amikor rájönnek arra, hogy mivel is állnak szemben, nincs más választás: további partnerekre lesz szükség a győzelemhez. Így csatlakozik hozzájuk Sólyom, aki képességeivel sokat ad a csapathoz, ám így is minden erejüket össze kell szedniük, hiszen ellenfelük nem más, mint a Tél Katonája.

amkap1.jpgSajnos, vagy nem sajnos - ez egy olyan írás lesz, amely hangulatában ad sokat, ám a történetről szinte alig mesél valamit. Ennek pusztán az az oka, hogy szinte minden négyzetcentiméterében utalás található a következő, majd az azt követő pillanatra, filmre, történésre. De tényleg. Nincs olyan mozzanat a filmben, amelyet, ha itt leírnék, akkor mosolyogva vennétek tudomásul - tuti, hogy a fejemet szegnétek. Mindjárt írom is, hogy miért.

A történet fentebb olvasható, ám ez tényleg csak a belépő. Az első pár perc a filmből. Egyfajta megágyazása egy kiforrott, komplex és tudatosan felépített koncepciónak. A rendezők célja az volt, hogy felépítsék a S.H.I.E.L.D. fontosságát, valóját és rendszerét, s abban helyezzék el a különböző karaktereket. Tehát ez a film elsősorban erről a kérdéskörről, a szervezetről szól, Amerika kapitány tehát puszta eszköz is lehetne a cél elérése, bemutatása érdekében. Bárki más is lehetne a főszereplő hős, ám az első részben lefektetett alapokra támaszkodva tökéletes csavart lehetett alkotni a második résszel, valamint az ezt megelőző Bosszúállókkal. Mert sehogy máshogy nem tudom elképzelni az okát Steve Rogers kalandjainak és úgy egyébként az ő létjogosultságát sem, hacsak nem azért készítették a bevezető részt, hogy egyáltalán a Bosszúállókban tudjuk majd, hogy ki ő és honnan jött. Rendben, ez pipa. Ám ezen rész megnézése után már úgy állok a történethez, hogy: Amerika kapitány és a Marvel ezzel a résszel olyan nagyon lépett előre, hogy még azoknak is bátran ajánlanám, akik nem mozognak otthonosan a képregények világában. Ez pedig nagy szó.

A film kemény politikai thriller/krimi. Komolyan. Egy képregény-adaptáció. Emberek, ezzel a filmmel az előző x év Marveles, képregény világát olyan laza csuklómozdulattal dobták kuka felé - csak felé -, hogy öröm nézni. Mind a Vasember 3, mind a Thor 1-2 köszönetet mondhatna azért, ha fele ilyen összetett lehetne és ennyire komoly. Gondolhatnátok azt, hogy túlzom, de egyáltalán nem teszem. A film elején bekapcsolódunk Amerika kapitány életébe, aki éli szokványos kis életét, teszi ezt úgy, hogy minden barátját elveszítette már. Sokkal kiforrottabb karakterábrázolásokat kapunk, minden következő egység tökéletesen van megágyazva, nincsenek logikai bukfencek és felesleges párbeszédek. Az Amerika kapitány - A tél katonája meg merte lépni azt, hogy váltson. Váltson iramot, stílust és végre felesleges poénkodásoktól mentesen, kőkeményen az asztalra csapjon és bemutassa, hogy az első rész közepessége után, most tessék - olyan filmmé lépett elő, amely a Bosszúállók után a legtökéletesebb. Igen, ez a film a második legjobb alkotás ebben a képregény-univerzumban.

A színészek jól megválogatottak, ugye az adott karakterek adott színészekkel operálnak, Chris Evans (Amerika kapitány), Scarlett Johansson (Fekete Özvegy), Samuel L. Jackson (Fury), Cobie Smulders már ismerhetők az előző részekből, nagyszerűen megírt személyiségek, jobban megismerhetjük őket, mélyebb ábrázolásuk teret enged a képzeletünknek, elgondolkodhatunk azon, hogy ki-kicsoda és mit-miért tesz, vagy miért nem. Az új karakterek, mint például Anthony Mackie (Sólyom), Robert Redford (a S.H.I.E.L.D. vezetője) nagyon egyben vannak, nem vesznek el a filmből, nem lesz tőlük "sok" az a bizonyos érzés, sokkal inkább adnak hozzá, többé teszik ezt az összhatást.

A látvány nem kérdés, nagyon jól tálalt, 3D-ben tekintettük meg, bár azt kell, hogy mondjam ez a film nem igényelné. Azt szoktam mondani, hogy nem kell nekem 3D, próbálják megcsinálni a filmet úgy, hogy ezen technológia bevetése nélkül is eladható, nézhető legyen. Na ez pontosan ilyen, legyen 2D vagy 3D, Imax - az eredmény pontosan ugyanaz lesz, se több, se kevesebb. A szinkronhangok egész jók, bár Robert Redford szinkronja, Dunai Tamás szerintem nem volt hozzáillő, ám megszokható (azért Tahi-Tóth Lászlóval eléggé összenőtt már szerintem). A többiek a szokásosat kapták, Cobie Smulders pedig Szinetár Dóra hangján szólal meg, nem azon, amelyben az Így jártam anyátokkal produkcióban megszokhattuk. De nem szerepel olyan sokat, hogy ez fontos legyen.

A filmben olyan csavarok láthatók, amelytől a néző meglepődik, a következő pillanatban pedig ezt követendő, elismerően tapsol magában, vagy akár hangosan is. Ezt garantálom. Vagyis nem én, hanem a film. A komplett univerzum szerepet kap, hol ténylegesen, hol pedig a rá kiterjedő hatás végett - így ez a film kötelező és ajánlott is egyszerre. Kötelező azért, mert valódi képet alkot, szinte már-már összegez a Marvel egységgel kapcsolatban, a S.H.I.E.L.D. részlegről nem is beszélve, ajánlott pedig azért, mert a hősök itt tényleg hősök, s nem pusztán a saját kis hülyeségükkel vannak elfoglalva.

amkap2.jpegMeglepődtem. Nem várt hatást váltott ki belőlem ez az alkotás, a rendező és író gárda nagyon kitett magáért, meglépték azt, amit évekkel ezelőtt, ha nem is rögtön, de fokozatosan már ki kellett volna építeni. Ez a film egyfajta mértékhatár a többire nézve, értem ezalatt, hogy szinte ezt kiáltja: ,,Na ezt tessék elérni, ami ezen képzeletbeli vonal alatt van, az átlagos és feledhető, amely ezen vonal felett, az remek". Nos, ez is remek, korszakalkotó - szó szerint, de ezt majd meglátjátok -, valamint az apróbb hibák nem is tekinthetők annak - véleményem szerint. A film zenéje: nem tudom. Nem hallottam, olyannyira lekötött az, amit láttam, hogy észrevétlenül elsunnyogott mellettem. Nem baj, ezt én jó pontként jegyzem be.

Az utolsó pár mozzanata a filmnek nem pörög annyira, mint a Bosszúállók vége, de az egyedülállósága - amely az adott helyzetből és a helyzet megoldásának lehetséges kimeneteléből fakad - nagyon erős, nagyon pontos és "pont elég ahhoz, hogy azt mondd - wow".

Megjegyzem, ezért az írásért nem fizetett nekem senki sem, talán így gondolnátok, miután egyetlen rossz szót sem írtam le erről a filmről. Ez nincs így. Ez kérem szépen nagyon gondosan odapakolt, felépített, kitalált és megvalósított Marvel film, amely után az összes elkövetkezőnek fel kell kötnie a gatyáját, vagy bármijét. Ha tehetném, ma este újra megtekinteném. Azért nem jobb a Bosszúállóknál, mert itt nincs annyi különböző, ám mégis meghatározó karakter. Ha ez nem így lenne, akkor ez a film bizony körözné...Bár tudjátok mit? Na, az Ajánló/ nem ajánló résznél leírom.

Nem is kell mondanom, a Marvel minden filmje végére elhelyez egy extra jelenetet, amely az elkövetkező film/filmek valamelyikéhez nyújt adalékot. Itt rögtön a főbb szereplők után látható egy, hosszabb - valamint a teljes stáblista lepergése után még egy jelenet, amely csak pár másodperces, de nagyon fontos. Tessék benn maradni a moziban! Ez tényleg kötelező darab. De tényleg. Nem hibátlan, de a maga módján mégis az.

87%

 

A film adatlapja elérhető itt.

A bejegyzés trackback címe:

https://kettoharminc.blog.hu/api/trackback/id/tr737700504

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.