Ahol a filmek jól érzik magukat

2:30

Dumb és Dumber kettyó - Dumb and Dumber To (2014)

2015. október 23. - kettoharminc

Eltelt cirka húsz év az első Dumb és Dumber film óta - nos, frissen nem láthattam, hiszen akkor még csak 3 éves voltam, ám kicsit később már szerencsére pótoltam az akkor még lubickoló Jim Carrey és Jeff Daniels örömjátékát. Előfordult már a történelem során, hogy egy méretes űr van két rész elkészülte között, ám ebben az esetben lehetett az embernek olyan érzése, hogy itt bizony nagy erőlködésre kell majd számítani, ha elkészül a folytatás (ha elkészül). A második, ami a legtöbb ember eszébe jutott, az a kérdés volt, hogy: de minek? Nos, mindenkit meg kell, hogy nyugtassak - a Dumb és Dumber folytatása a jobbak közül való, de ezt később kifejtem majd.

Amit fontos leszögeznem, hogy a rendezőpáros minden "kötelező kifinomultságot" mellőzött és megfelelési kényszertől mentesen lehozott egy jó kis második részt. A kötelező köröknek számító jópofizást és flashbackelést kidobta a fenébe, s hozták az elvárható színvonalat, a tipikus, arcra csapós poénokat - amelyekre 1994-ben, s attól kezdve is röhöghettünk/röhögünk. Előre szólok: ez a film tényleg csak a fanoknak és az ilyen poénokra nyitott nézőknek ajánlott, én is egy kedves barátommal néztem meg - egyébként pedig megkérdeztem hat embert, hogy velem tartanának-e, s azt mondták: nem. Elfogult lesz ez az írás? Nem, dehogy - őszinte.

dumb2.jpg

Lassan húsz éve már, hogy Dumb és Dumber belevágtak első kalandjukba - szerencsére azóta ők szemernyit nem változtak, már ami a professzori magasságokban munkálkodó eszüket illeti. Dumb eléggé leromlott állapotban éldegél egy szanatórium területén, tudniillik anno álmai asszonya elutasította. A húsz év feloldása itt történik meg, méghozzá azzal, hogy Dumbernek sürgősen új vesére van szüksége - a kezdeti  elborult elmés tehetetlenség után, s persze a véletlennek köszönhetően kiderül, hogy van ám Dumbernek egy lánya, aki tökéletes donor lehetne, csak egy a bökkenő: fel kell őt keresni, s ez nem olyan egyszerű. Miután tisztázódik a helyzet - részben -, rögvest belevágnak egy nagy kalandba, elkezdődik a roadmovie, hogy véghez tudják vinni ügyes-bajos kis dolgaikat. Közben pedig természetesen észbontó helyzetekbe kerülnek, vagy éppen ők maguk csinálnak bonyodalmakat - ahogy ezt tőlük megszokhattuk.

Kedves olvasók, a Dumb és Dumber kettyó egy velejéig "beteg", elborult film. Én nagyon szerettem az első részt, véleményem szerint Jim Carrey és Jeff Daniels olyan alapokat tett le, amelyekből későbbi filmek merítettek ugyan, de soha nem tudták hozni azt a bizonyos színvonalat és szintet. A Dumb és Dumber kettyó, meg úgy egyáltalán a film miért is lehet jó, minőségi és megfontolt? Hát, vegyük alapul Adam Sandlert - az ő humora és kreativitása maximumát nyújtja filmjeiben, míg Jim Carrey vagy Jeff Daniels pedig azt játszanak, amit csak akarnak, s úgy teszik, ahogyan éppen kedvük tartja - a különbség tehát az két "gagyinak és bárgyúnak" nevezhető film kapcsán, hogy az egyik szándékosan ilyen, míg a másik tényleg az.

dumb1.jpg

A film alapsztorija nagyon jó, a roadmovie tökéletes lehetőség a karakterek kibontakoztatására - s az eltelt 20 évet is úgy oldják fel, ahogyan azt illik egy ilyen kaliberű filmtől: kellően elmebetegen. Jim Carrey és Jeff Daniels sziporkázik, nos ezt már bátran nevezhetjük jutalomjátéknak - s mindez meglepően szórakoztató. A poénok is más értelmet nyernek azáltal, hogy ismerjük a színészeket, pályafutásukat, tehetségüket - s ezért más szemmel néztem én is azt, hogy mi történik a vásznon. Úgy értem, hogy minden poén a helyén van, de túlzottan sok is előfordul. Minden másodpercében vicces akar lenni, s ez már-már átfordul fárasztó poénok tömkelegébe - s a néző ezt egyáltalán nem bánhatja, ha tudja, hogy milyen filmre fizetett be, de picit mégis.

Az egyetlen dolog, ami változott, az a főszereplők életkora. Semmi más, és ezért óriási köszönet a Farrelly fivéreknek - valamit maguknak az aktoroknak is. Nem tudom, hogy hibaként könyvelhető-e el egy poén kifutásának/életének ideje, de néhol több időt hagytam volna arra, hogy a mozi népe hangosan kacarászhasson, ám ez nem történt mindig így. Egy ütős, súlyos humorbombára már jött is a következő, de azért így is kellően hangos volt néha a mozi. Az, hogy a mértékek által a két főszereplő sík hülye, véleményem szerint nem baj, ez a film profilja, ebbe belekötni nem igazán lehet - talán néhol elcsépelt volt a sztori fő szálának megtámogatása, ezt úgy lehetne jól megfogalmazni, ha azt mondom: több volt a kicsi, szerény erejű poén, mint a nagy és ütős, így teret az előbbi kaphatott, utóbbiak pedig megragadnak az emlékezetünkben - ez garantált.

A szinkron zseniális. Kerekes József és Haás Vander Péter megint annyira jó volt, hogy az hihetetlen - a két színész hangja összeforrt már magyar megvalósítójukéval. Ám itt jön a film legnagyobb hibája, amely tulajdonképpen nem is tekinthető annak, de mégis. A magyar szöveg - nem a szinkron! - rettenetesen gagyi és vontatott lett, nagyon sok helyen. Én nem tudom, hogy ki írta ilyen hülyére az egészet, de a rímekre írt poénok nem voltak menők, inkább az ember úgy érezte, hogy süt a szék párnája alatt. A fordítás tehát bugyuta, erőltetett és sajnálatra méltó: aki ezt a filmet átültette magyar nyelvre, s azt hitte, hogy ezzel ő mennyire kreatív lesz, na, őt bizony soha többé nem alkalmaznám, ha rajtam múlna. Ez a film egészén végig járt, a végefőcím alatt sem maradt el. Köszönjük, de mindennek van határa.

dumb3.jpg

A mellékszereplők jók, senki nem vehető komolyan, a poénért pedig nem is igazán ők a felelősek. A filmet nagyon szerettem, de néhol kényelmetlenül éreztem magam - amiért abszolút hibáztatható a magyar fordítás. De semmivel nem rosszabb, mint az első rész, a színészek ugyanúgy zseniálisak, mint húsz évvel ezelőtt - így egy ugyanolyan értékű és humorú filmet kaptunk így 2014 végére. Sokszor nevettem, Dumb és Dumber kalandozásait nézni öröm volt, még akkor is, ha néha kellemetlen poén sült el. A végére legalább olyan súlyú lezárás került, mint amilyen nyitány az elején van, így a lendülettel sem volt gond. Szép és erős tisztelgés az eredeti film előtt - annak, aki bírta már az 1994-es filmet is. 

Nem lett remekmű, de méltó folytatás. Jim Carrey és Jeff Deniels csak életkor tekintetében változott, ha baromkodásról van szó, akkor még mindig überelnek pár fiatal vígjátékra specializálódott színészt.

A magyar fordítás szörnyű, sajnálatos - így eredeti nyelven biztos, hogy jön majd részemről egy ismétlés, valamint azért is, mert ezt a filmet simán megnézheti a néző ismét- persze egy bizonyos idő elteltével. A poénokat sokan nem fogják értékelni, ahogy azt például a moziban mellettem ülők sem tették. A hátsó sarokból viszont féktelen röhögés hallatszott - szóval erősen szortírozza nézőit e film. A lényeg, hogy a Dumb és Dumber kettyó egy remek szórakozás, az apró hibáitól eltekintve érdemes kipihenten megnézni - ugyanis nagyon lefáraszt majd. 

68%

 

A film adatlapja elérhető itt.

A bejegyzés trackback címe:

https://kettoharminc.blog.hu/api/trackback/id/tr398014083

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.