Ahol a filmek jól érzik magukat

2:30

Kódjátszma - The Imitation Game (2014)

2015. november 14. - kettoharminc

A világháborús téma rengeteg rendezőt megihletett már - többször is láthattuk már ugyanazon események feldolgozását, ahogy pár évente annak is szemtanúi lehettünk, hogy egyes rendezők egy roppant izgalmas és eredeti szemszögből készítettek filmet. Azok az filmek, amelyek nem az "első sorról" készülnek, hanem a háttérmunkálatokról, civilek életéről, sorsfordító eseményekről - azok bizony legalább olyan fontosak történelmi szempontból, mint bármi más. Tudósok, akik munkájukkal jelentősen megsegítették az előrehaladást, sportolók, akik a hadszíntéren bizonyították, hogy igazi hősök, vagy egész egyszerűen olyan karakterekkel is találkozhattunk, akik pusztán élték volna a maguk kis életét, őrizve lelki békéjüket a legnehezebb időszakokban is.

Jelenlegi filmünk Alan Turing munkásságáról és életéről szól - brit matematikus volt, aki a második világháború kezdetén a Bletchley Parkba került, nem kisebb dologra vállalkozván: épít egy gépet, ami feltöri az Enigma kódjeleit. A nácik híres gépét egy maga köré választott csapattal igyekezett feltörni, amely sikerült is: 3-6 órával éjfél után már meg is voltak a rejtjelezett üzenetek. Becslések szerint e gép megalkotása két évvel rövidítette meg a háborút, s 14 millió ember életben maradását is eredményezte. Alan Turing életének és alkotásának mozzanatait vászonra vinni talán húzós feladat s első hallásra nem izgalmas- de Morten Tyldum úgy rendezte meg, Graham Moore úgy írta, s Benedict Cumberbatch úgy játszotta el, hogy az én szememben az életrajzi/történelmi stílusbéli filmkészítés referenciaanyagát tisztelhetjük a Kódjátszmában.

kod1.jpg

Alan Turing a második világháború egyik meghatározó alakja volt, munkássága nélkül ma talán egészen máshogy nézne ki a világtérkép. A híres matematikus a világháború alatt egy brit kódtörő központ munkatársaként dolgozott, kulcsszerepe volt a német Enigma titkosító gépek kódjainak megfejtésében. Ez elősegítette a németek legyőzését, lerövidítette a háborút - a 70'-es évekig nem is tudott senki e folyamatokról, nagy titokban tartották. Turing homoszexualitását nem tűrte az akkori rendszer, ezért számára örökös megpróbáltatást jelentett az élet. 1954-ben holtan találtak rá, de máig nem tudják, hogy kihez köthető halála. Ebben a történetben az ő életét és munkásságát ismerhetjük meg, több síkon keresztül - fiatalkorából, a kódfejtés időszakából, valamint utolsó hónapjaiból olyan erős rálátást kapunk életére, így a Kódjátszma egyszerre példamutató életrajzi alkotás, s meghatározó történelmi leképeződés.

Az előző havi A mindenség elmélete után picit visszafogottan ültem be a moziba. Morten Tyldum munkássága kevésbé ismert és elismert - ám ez a Kódjátszmával teljes mértékben megváltozott. A második világháborúról filmet készíteni mindig nagy merészség, rengeteg cím van már a témával kapcsolatban, így valóban olyan filmet célszerű és érdemes alkotni, amely magával ragad és egyszerre hiteles és őszinte. A bevezetőben ecseteltem Turing munkásságát, de csak dióhéjban: Turing brit matematikus volt, aki részt vett a német Enigma kódjainak megfejtésében, ennek okán készített egy gépet, lengyel alapra, amely segítségével később megnyerhették a háborút, jelentősen lerövidítve azt. A film komplex, betekintést nyerhetünk Turing életének fordulatos és jövőjét abszolút meghatározó pillanataiba, valamint a kódtörő gép készülésének idejébe - de említésre kerül utolsó hónapjainak összegzése is. Mielőtt beleásnám magam, leszögezem: nem vártam ettől a filmtől ennyit. Meglepett, de nagyon - és ez mindig nagyon jó. Február eleje van és már volt ennyi jó filmünk - remek év! No, de vissza a filmhez.

kod3.jpg

A történelem azon szeletéből visszalátni sorsfordító dolgokat, amely több évtizeden át titkosított volt, nem mindennapi dolog. Alan Turing és csapatának története márpedig éveken át titok volt, még a legközelebbi barátok és a család számára is. Mindig üde dolog egy olyan témát tárgyalni, amely a háború közepén, annak megsegítésére (bármilyen formában), a háttérmunkálatokat mutatja be. Alan Turing nevével nem is igazán fut össze az ember, az iskolákban felszínes az ezzel kapcsolatos tudásátadás - talán meg sem említik. Ez is annak a tipikus esete, hogy bizony a filmekből is lehet ám tanulni. Talán nem is túlzok azzal, hogy az ő 1939-ben elkezdett munkájának eredménye az, hogy itt és így beszélgethetünk - de, ha nem is mi, nagyon sokan mások a világban biztosan. Életére homoszexualitása bélyeget nyomott, az akkori brit törvények szerint ez tiltott volt és betegségként kezelték, akikről kiderül, azokat pedig meghurcolták. Alan Turing személyének homoszexualitására utaló jeleit a fiatalkori jelenetekben láthatjuk vissza, roppant ízléses és finom módon, az ő és iskolatársának, Christophernek kapcsolatában. E jelek később is felbukkannak, Benedict Cumberbatch zseniális játékának köszönhetően pedig tökéletes mivolta miatt engedtessék azt leírnom, hogy ez bizony mesteri. Minden másodperce, minden rezzenése. A folyamatos oda-vissza ugrálásnak köszönhetően különböző oldalról, de nem kizökkentve a ritmusból, hanem folyamatában tökéletesen leképeződik előttünk egy elme útjának kialakulásával kapcsolatos, meghatározó mozzanata.

Tökéletesen megfestett korkép, az érzelmek szinte leugranak a képernyőről, ez leginkább Benedict Cumberbatch, Keira Knightley és Matthew Goode játékának köszönhető. Mindenki jó, de ők a legjobban, s ebben a sorrendben. Benedict élete legjobb alakítását nyújtja, véleményem szerint már kimondható, hogy odaért. Már nagyszerű színész - a vásznon is. Keira Knightley ismét drámai szerepet kapott, élt a lehetőséggel - gyönyörű, karakán nő, aki nem fél használni az eszét és a leghúzósabb pillanatokban sokszor ő az, aki példát mutat. Annyira zsigerből jött neki ez a karakter, hogy olyan könnyednek éreztem a játékát, hogy arra szó nincs. Goode pedig Benedict szerepének egyensúlyozását kapta feladatául, sakkmestert játszik, aki roppant mód izgalmassá tette karakterét, kihozta belőle a maximumot, igazi "csapattársat" alkotott. Tyldum rendezése egyszerre piszok zavaró és magával ragadó. Zavaró, mert ennyire testközelből megtapasztalni egy ilyen műveletet, bizony néhol meghökkentő. Magával ragad, mert annyira összetett és művészi, soha nem tér le arról a bizonyos arany középútról. Már az első pillanatoktól kezdve leköt, feszült minden perce, a folyamatosan adagolt fordulatoknak köszönhetően pedig iszonyú mód magához láncol.

kod2.jpg

Feszes, ragyogó, olykor thrilleri hatásokat sem nélkülöző remekmű, amely Turing megrázó történetén keresztül mutatja be az egész világot megrengető világháborút. Háború a háborúban - Moore sötét kémfilmet írt le, amely talán egy-két kifejezetten erre a stílusra/ műfajra gyártott címet is brutális erővel előzött meg. Még egy-két szó Cumberbatch munkájáról: ha láttál már életrajzi filmet, akkor ezt bizony a legjobbak között fogod emlegetni - miatta. Minden arcmimika, testmozgás, hanglejtés, pillantás - tökéletes. Nem, nem túlzok. Epikus, óriási. Turing életének meghatározó egységei méltó megvalósulást nyertek a Kódjátszmával, ahogy csapatának többi tagja is örökké fennmarad - már ilyen formában is. A vágás remek, a zenék/hanghatások a füledbe másznak, a színek a hangulatot támasztják, így a Kódjátszma ilyen téren is üt. Mi ez akkor kérem? Az egyik legjobb kém-thriller? Vagy briliáns életrajzi alkotás? Egy biztos: ha megnézed, nagyon sokáig emlékezni fogsz rá. Mondhatnám azt, hogy az utóbbi idők egyik legjobb filmje, amit láttam, de rengeteg jó volt. Kategóriájában viszont első, hiszen egy olyan ember életébe nyerhettünk bepillantást, aki a háború okozta pusztítást rövidítette meg, s végül az események sokaság emésztett fell az ő életét.

Egy erősen homofób társadalomban, Alan Turing megépítette a gépet, amely megfejtette az Enigma-kódot, s ezzel milliók életét mentette meg. Ő maga is homoszexuális volt, így folyamatos harcot vívott magával, embertársaival és nem testközelből, de a németekkel is. Roppant fontos történelmi tények, piszok jó tálalásban - példamutató rendezés, zseniális színészi alakítás - Morten Tyldum rendező és Benedict Cumberbatch 10 fokot ugrott azon a bizonyos létrán.

Rövid leszek: ezt látni kell. Mindenkinek, akit kicsit is érdekel a történelem, valamint annak azon szegmense, amely a kódfejtés fontosságát ábrázolja. The Imitation Game - a színlelés játéka. Többértelmű mondat, amely a film megtekintése után nyer igazán értelmet. Lélegzetelállító csapatmunka - nem csak a kód megfejtése, hanem e film megalkotása is.

89%

 

 A film adatlapja elérhető itt.

A bejegyzés trackback címe:

https://kettoharminc.blog.hu/api/trackback/id/tr358077780

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Atykon Troll 2015.11.16. 08:11:38

Micsoda véletlen, pont tegnap éjjel/ma hajnalban néztem meg, tényleg nagyon jó.

kettoharminc 2015.11.16. 11:48:09

@Atykon Troll: Akkor pont jól időzítettem :) Tényleg remek film, jó korrajz és életrajzi filmek sem utolsó, nehéz hibát találni benne.