Ahol a filmek jól érzik magukat

2:30

Liza, a rókatündér - Liza the Fox-Fairy (2015)

2015. december 08. - kettoharminc

Ujj Mészáros Károly le sem tagadhatná, hogy Wes Anderson hatással volt rá, de szerencsére minden a lehető legnagyobb rendben van - a Liza, a rókatündér bejárta már a világot, a magyar filmnek nagyon jót tett már a puszta létezése is. Szórakoztató, egyedi szemléletmódú, a humorral és stílusokkal remekül bánó alkotás, egész egyszerűen jó ránézni, jó magunkénak tudni - többször fogyasztható darab.

Liza fiatal, csinos, szerény - élete egy szempillantás alatt megváltozik, amikor születésnapi kimenőt kap Márta Tanakától. Liza ugyanis az ő ápolónője, folyamatos felügyelet alatt tartja az idős asszonyt, így örül, hogy kaphat pár órácska szabadidőt. A szerelem eddig rendre elkerülte, képzeleteiben él, ő a világ egyik legártatlanabb teremtménye, annyi szent. Elhatározza, hogy megtalálja élete párját, azonban hamarosan több férfit talál maga körül holtan, mint élve: a fiatalon elhunyt japán slágerénekes, Tomy Tani szelleme pedig mindvégig ott van mellette, asszisztál számára, majd hamarosan rájönnek, hogy Liza nem más, mint egy rókatündér. A nagyszámú áldozatok miatt, valamint a hihetetlennek tűnő körülmények végett a rendőrségnek is szemet szúr Liza, pedig ő aztán tényleg nem csinál semmi különlegeset - az egyik helyszínelő, Zoltán Zászlós nagy nyomozásba kezd, még be is költözik hozzá, hogy mindent megtudhasson róla. Liza pedig, a maga kis egyszerű módján megpróbál a végére járni ennek az elszomorító átoknak, szeretné, ha végre boldogságban és békességben élhetne egy férfi mellett, akit szerethet, és aki viszont szereti - ehhez pedig elég sok hullán és megoldandó feladaton át vezet az út.

rok2.jpg

Liza, a rókatündér: mesteri ötletből felépített, magyar komédiába mártott retro-életérzés. Szerencsére a gyermekbetegségek rendre elkerülik, a színészvezetés ezúttal zseniális (de jó ezt leírni), a látvány és a karakterek köré épített környezet pedig olyan szinten támogatja a fő történetszál hangulatát, hogy olyan érzése támad a nézőnek, egy festmény elevenedett meg előtte. Liza szerelmi ábrándozásainak megvalósulását látom a berendezésekben és a színkavalkádban, ez pedig nemes lélekre, egyszerű világképre, de annál nagyobb odaadásra utal: a Liza, a rókatündér olyan, mintha egy álomvilágban játszódna, ennek megfelelően az egyik legfontosabb szempont az lehetett, hogy megfelelően eltalálják az arányokat - ne legyen túl sok, de ne is legyen kevés. Sikerült - ehhez pedig szükség volt Balsai Mónikára, akit mi egyébként is nagyon szeretünk. A színésznő bájos kisugárzása folyamatosan azt diktálja a nézőnek, hogy mellé álljon, kitartson mellette - bármiről is legyen szó. A férfiak, akik a kegyeire pályáznak mindannyian különbözőek, és ahogy illik, mindeninek van egy jókora defektje. A mellékszerepeket tehát sikerült kellő súllyal ellátni, érezhető, hogy minden egyes elhalálozással előrehaladás, mérföldkő érhető el, mind a film történeti, mind pedig fő karakterének szintjén.

rok1.jpg

A történet eredetisége és fordulatossága nem jelenti egyenesen azt, hogy hibátlan filmről beszélhetünk, de büszkék lehetünk rá, ugyanis végre csak a legjobb dolgokat tartotta meg a rendező a számára ihletet nyújtó, más filmek repertoárjából. Kellő önirónia és jól beállított humor segít abban, hogy a meredek helyzeteket - kellemetlen első ebéd a kiszemelt férfival, Mekk Burgeres jelenetek, vagy úgy egyébként bármilyen interakció Liza és az összes karakter között - kellő erővel és lendülettel szállítsa a néző felé, ehhez pedig kifinomult stílusérzék szükségeltetik. Ujj Mészáros Károly megtalálta ebben a filmben önmagát, mi pedig rendkívül örülünk neki. Vélhetően ennek köszönhető az is, hogy olyan remek zenei aláfestést kapott a film, hogy az már tényleg pazar - a western zenebetétektől kezdve, a rókatündéres álomképekben felcsendülő ázsiai retro-pop, minden hanghatás és felcsendülő dallam a helyén van, a film végi jelenetről nem is beszélve. Bede Fazekas Szabolcs, Reviczky Gábor, Kovács Lehel, vagy éppen Sakurai David eggyé válnak szerepeikkel, utóbbi pedig egy jelentős fordulatot is rejteget számunkra, bár azért nem olyan nehéz kitalálni, hogy mi és merre tart a film során. Nem egy mélyen filozofikus alkotás a Liza, a rókatündér, viszont az alternatív magyar valóságba oltott szerelmi történet mindenkiben megmozgat valamit - egyeseket a látvány és a környezetrajz, másokat Balsai Móni gyönyörűsége, néhányakat pedig az esetlen humorosság, vagy a film stílusából áradó komplexitás érzése.

rok3.png

Persze a negatívumok is fel-felbukkannak, de a japán-magyar kultúra ötvözése miatt én eltekintenék minden, egyébként nem is annyira látványos bakitól. Bár érezhető az előrehaladás, egy-két helyen stagnál, az animációt pedig pár esetben túl is tolták, de egye fene, a végére úgy csúcsosodik ki a Liza, a rókatündér, ahogy illik: a rendezői saját hang megtalálásának lehetünk szemtanúi, aminek azért is kell nagyon örülni, mert nem önző, nem láthatatlan - igenis erőteljes teljesítmény áll a produkció mögött, végre minőségi produkcióval van dolgunk, amit már akkor is jó kimondani és elfogadni, ha nem is vagyunk a stílus vagy a műfaj szerelmesei. Egy szónak is száz a vége: van azért olyan magyar film, amiért érdemes moziba menni, vagy ami megérdemli, hogy ott legyen a filmkedvelők polcán, a többi lemez között. Itt van egy például: Liza, a rókatündér.

80%

 

A film adatlapja elérhető itt.

A bejegyzés trackback címe:

https://kettoharminc.blog.hu/api/trackback/id/tr548148848

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Angéla Fekete 2015.12.09. 09:54:48

Nem voltak nagy reményeim, mikor eldöntöttem, hogy megnézem, de naggggyon megérte, ezen kívül csak egy jó magyar filmet tudok felidézni ("kisautó, kismarci"), a Koltai-féle vackok nem az én világom. Szóval tetszett. :) Nálam 100% a szereplőknek, a cselekménynek, úgy egyáltalán az összképnek.

we dont want arabs here..So what 2015.12.09. 10:13:35

Kritikus és kegyetlenül igazmondó vagyok a hazai filmekkel és a belterjes, állami csöcsön élősködő "művészekkel" kapcsolatban.
A film jó, kifejezetten nézhető mozi. Néhány apróság zavaró de ez a rutintalanságnak köszönhető inkább, nem is térnék ki rájuk. Bátran ajánlom mindenkinek. Jó film.

kettoharminc 2015.12.09. 11:04:41

@Angéla Fekete: Mi is így álltunk hozzá, bár már bőven megelőzte a híre - aztán a végére közösen összenéztünk és megállapítottuk, hogy a maga nemében zseniális kis alkotás született! Örülök, hogy ilyen "magasra" került a képzeletbeli rangsorban :)

@we dont..So what: egy véleményen vagyunk, reméljük, hogy a rendező megmarad ezen az úton és akkor nem lesz baj.