Ahol a filmek jól érzik magukat

2:30

Egyes nők | Certain Women (2016)

Jameson CineFest 2016 | Nagyjátékfilm kategória

2016. szeptember 12. - kettoharminc

Soha nem lehet megítélni teljesen pontosan, hogy mi játszódik le egy-egy ember fejében, hogyan él meg bizonyos dolgokat. Éljen az ember bárhol a világban, és az Egyes nők esetében Montana déli részéről van szó, az egyeseknek roppant aprócska, szinte szemmel nem látható problémák, másoknak már akár óriási jelentőséggel bírhatnak, hiszen más és más életet élnek, különböző környezetben és hatások által léteznek. Kelly Reichard filmje három (de inkább négy) nő mindennapi, kisvárosi életébe enged betekintést, és három blokkra és azok lezárásaira osztva igyekszik közelebb hozni a világ történéseit.

Laura (Laura Dern) kisvárosi ügyvéd, aprócska ügyekkel, de az éppen futó is "csak" egy munkahelyi baleset. Közben minden napja ugyanolyan, csak az alkalmi kapcsolata dobja fel néha - de már az sem igazán. Egyébként pedig egyszerű, lelkiismeretes nő. Gina (Michelle Williams) és családja szeretne házat építeni, ehhez pedig anyagot keresnek, nem mellesleg a természet lágy ölén laknak. A férje a nő beosztottja, lányukat pedig egyáltalán nem érdekli, hogy mi történik a világban, így nem meglepő, hogy az anyuka stresszes - rengeteget dolgozik, de érzelmileg alig kap valamit. Utolsó egyénünk Jamie (Lily Gladstone), aki egy farmon dolgozik - egyes egyedül. Hiányzik számára a társaság, az élete monoton, a lovak, valamint azok rendben tartása az élete minden percét lefoglalják - egészen addig, amíg egy új esti tagozat nem indul, egy abszolút kezdő jogi tanácsadóval, Beth-szel (Kristen Stewart). Jamie igyekszik összebarátkozni vele, erre pedig azok a 10-15 percek nyújtanak lehetőséget, amikor Beth megvacsorázik, mielőtt elmenne a kisvárosból...

file6rav7pbndn7157fy46qz.jpg

A főbb szereplőink tehát: Laura, Gina és Jamie. Mindhárom nő éli a maga életét, és nagyon jó abban, amit csinál, viszont érzelmeiket tekintve teljes mértékben rossz úton járnak. Laura ügyvédként nyolc hónapja egy melós ügyön ül, egyik kuncsaftja megsérült a munkahelyén, azonban pénzt fogadott el a munkaadójától, így nem perelhet. A fő konfliktust a volt melós kirohanása okozza, amikor Laura kizökkenhetne mindennapi, monoton életéből, de már az adrenalin sem pörgeti fel. Gina örül annak, amikor egyedül lehet, hiszen férje kevésbé támogatja, lánya pedig úgy tesz, mintha édesanyja nem is létezne. Néha elmegy futni, de helyette inkább cigarettázik. Jamie reggel felkel, etet, tisztít, futtat - lovakat. Majd este lefekszik, kedden és csütörtökön pedig elmegy a be nem fizetett tanfolyamára, ahol Beth tartja az órákat, és ő egyáltalán nem ért ahhoz, amit csinál. Négy óra neki a kisvárosba az út, így baromi fárasztó számára az egész. Ennyi a történet. Az egész film olyan, mintha beállnál valaki mögé órákra, és lekövetnéd az életét - ha szerencséd van, és persze nem jelentenek fel, akkor érdekes dolgokra lehetsz figyelmes, az élet apró szeleteire kaphatsz rálátást, valamint leginkább arra, hogy hozzád képest mások hogyan reagálnak bizonyos dolgokra. Ez a film erről szól - semmi másról, ugyanis az Egyes nők "csak" egy reggel kinyitott ablak, amit úgyis bezársz, ha már kiszellőzött a szobád.

1en.jpg

Noha kedvelem azokat a filmeket, amik betekintést engednek mások életébe, az Egyes nők esetében nem éreztem azt, hogy a film nagyközönség elé, és nem is feltétlenül szórakoztatásra, de a puszta érdeklődés felkeltésére született. Mindhárom nő (plusz a tanárnő) szerepe nagyon fontos a saját, hiszen lefednek egy-egy hozzáállást, típust, de úgy tűnik, hogy valamiben nagyon jónak lenni, egyenesen kiváltja azt, hogy érzelmileg és az élet bizonyos területeit tekintve valaminek nem szabad, kötelező érvényűen működnie. Azért nem mondok rosszat erről a filmről, mert arra, amire készült, tökéletesen elég. Viszont ahogy elkészült, abban azért van kivetnivaló - rosszul megírt dialógusok (vagy a dialógus hiánya egyes esetekben), gyenge és jellemtelen mellékszereplők és egydimenziós világ. Azért nem minden csak fekete vagy fehér. Ebben a filmben igen, a mérleg nyelve pedig soha, de soha nem lehet, akár csak egyensúlyban sem. Az Egyes nők tehát részemről egy olyan film lett, ami életképeket hoz össze, de úgy, mintha a néző ott sem lenne. Akár tíz, akár százötven perc is lehetett volna egy-egy blokk, olyan érzésed lesz, mint amikor összenézel egy idegennel pár pillanatra, majd mind a ketten tovább is álltok - ezért lett ez most elég idegen.

55%

Adatlap

A bejegyzés trackback címe:

https://kettoharminc.blog.hu/api/trackback/id/tr9411696133

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.