A vígjáték bekopog minden ajtón - kérdés, hogy a címek láttán ki az, aki kinyitja, majd az is, hogy ki engedi be. A vígjáték már csak ilyen - akik esélyt adnak neki, azok valamit már tudnak a forrásról. Folytatásnál esetleg látták már a korábbi rész(eke)t, ismerik (nem is biztos, hogy szeretik) a főszereplőket, vagy esetleg mások ismerik őket és rábeszélik az adott nézőt, hogy vállalja be, úgyis jó lesz. Az "újak" pedig mindig rizikót vállalnak be, bár esetünkben a nevek miatt nem is beszélhetünk (de igen) zsákbamacskáról. A Zoolander 2 esetében egészen 2001-ig kell visszaugranunk az időben, hogy elérjünk az első részhez, amelyben Ben Stiller és Owen Wilson már megmutatták, lehet friss, és az idő múltával is fennmaradó eredménnyel humoros filmet készíteni. Most, 2016-ban elérkezett az idő, hogy a második résszel bizonyítsák, tudnak legalább olyan jót alkotni, mint anno. Túl sok idő telt el? Nem, de a Zoolander 2 tökéletes példája a "vagy szeretem, vagy utálom" típusú filmeknek.
15 év telt el a boldogságos végkimenetel óta - akkor Derek egy szerelemmel és egy újszülöttel lett gazdagabb, Hansel pedig az Év modellje lett, sőt, létrehozták a Zoolander Központot is. Hansel (Owen Wilson) és Derek Zoolander (Ben Stiller) akkora barátok voltak, hogy annál szebbet rajzolni sem lehetne. Viszont a világtól már jó ideje elvonultan élnek, viszont egy nap meghívót kapnak egy római rendezvényre, s bár a megkeresés váratlan és fura, nem tudnak ellenállni. Szembesülniük kell azzal, hogy a divat és az egész világ rengeteget változott az elmúlt 15 évben, ezért minél rövidebb idő alatt be kell hozniuk a lemaradásukat - Derek és Hansel pedig bármit megtesz, pláne azért, mert a világot már új sztárok uralják és ez kissé bántja a lelküket. A háttérben pedig folyik egy nagyon csúnya összeesküvés, amely nem kevesebbet szeretne, mint azt, hogy elpusztítsa és megsemmisítse a divatot...a srácok visszahívása pedig nem is véletlen, hiszen valakik sztárokat tizedelnek, ezért felbérelnek egy magánnyomozót (Penelopé Cruz), aki tudja, hogy kikhez kell fordulnia segítségért.
Természetesen élvezhető film a Zoolander 2, de nagyon sok esetben épít az első rész poénjaira, valamint az ott megismert és lebetonozott alapismeretekre. Ott kerekedett ki igazán a két főszereplő személyisége, poénjaik azóta semmit sem változtak, csak aktualizálódtak - ugye az elmúlt 15 évben megjelent sok-sok minden, blog, vlog, közösségi média, rohamtempóban történő információcsere, a divat is megváltozott és még megannyi dolog, amire egyenként vagy összevonva, de kitér Hansel és Derek. A valódi kérdés az, hogy az első film után mennyire találnak be (szinte) ugyanazok a poénok a nézők számára - semmi más. Minőségében, elborultságában és kisugárzásában semmivel nem rosszabb az első résznél, sőt - a néző sokkal jobban tud azonosulni a második felvonással, hiszen a jelenben játszódik. Ami igazán színesíti a játékidőt, az a rengeteg cameo - a legmeglepőbb mindenképpen Benedict Cumberbatch, aki, fogalmazzunk úgy, akár férfi, akár női modellként is megállja a helyét a divatvilágban. De lesz itt még Kiefer Sutherland, Milla Jovovich, Jerry Stiller, Susan Boyle, Lewis Hamilton és legyen még mondjuk...Katy Perry. És még hány nevet nem soroltam fel!
A történet pedig olyan, mint a faék, a főgonosz elég jó. Minden motiváció túlzott, ezért egyértelműen világítanak rá egy-egy problémára, "felhangosítva és élesítve" azokat. A divat világa pedig kap egy finom taslit, amely ütemes, mesteri és annyira vicces eredménnyel zár, hogy tulajdonképpen nincs olyan egysége ennek a filmnek, amely ne szúrna oda valakinek, vagy egyébként bárkinek. Ben Stiller és Owen Wilson hozza a kötelezőt, szúrós tekintetük és elhivatottságuk minden pillanatban valami újat hoz a vászonra, míg a főbb mellékszereplők is kitesznek magukért - Penelopé Cruz, Will Ferrell vették a lapot (utóbbi a vígjáték ezen szegmensének nagy zászlóhordozója), és tulajdonképpen az egész Zoolander 2 arra reflektál, hogy a világ teljesen kifordult önmagából, amelyben a két divatmániás hülyesége csak apró cseppekként hat 2016 belterjes, butaságtól megsüketült tengerében. Azt már írtam, hogy nagyon megosztó film a Zoolander 2 - ez tényleg így van, viszont akiknek bejött az első rész, vagy egyébként bármelyik kettyós Ben&Owen film, azok itt is csapkodni fogják a térdüket a nevetéstől, egyébként pedig tök mindegy merre tart és mi a valódi története a filmnek, nem ez a lényeg: hanem az, hogy itt van két elborult srác, akik képesek voltak olyan folytatást összehozni, ami tényleg üt, és semmivel nem rosszabb, mint az első rész. Pedig hány év eltelt...nem kell rágörcsölni, ennyi.
70%
